fbpx

Ünnep a pajtában, szertartás a mező közepén – Petra és Balázs esküvője a fenntarthatóság jegyében

with No Comments

Koraőszi, fáradt napsugarak, szeles délután, dimbes-dombos legelő, és a legfontosabb: egy nagy család. Egy természeti csodahelyen férjhez adtam az unokatesóm.

2010-ben volt az első esküvő, amin dolgoztam. Azóta dekorosként, szervezőként, helyi koordinátorként ezer meg egy feladatkört láttam már el, mindig éppen azt, amire szükség volt. Most körülbelül 45 esküvő van mögöttem, de 2019. hozta el azt az egyet, amiről nem tudok nem szentimentálisan és borzasztó hosszan beszélni. Most azért megpróbálom rövidre fogni. 🙂

A tavalyi volt az első év, amikor szertartásvezetőként is kipróbáltam magam. A legelső szertartás, amit tartottam, az az unokanővérem, Petra esküvője volt. Ez nem egy véletlen egybeesés, hanem teljesen tudatos volt: a lánykérés után kerestek meg Balázzsal, hogy azt szeretnék, ha én adnám össze őket. Tulajdonképpen ez vezetett oda, hogy egyáltalán elvégezzem a szertartásvezető képzést, és beleássam magam ennek a szakmának is a rejtelmeibe, így biztos voltam benne, hogy az ő esküvőjükkel szeretném “megnyitni” ezt az új szakaszt az életemben.

Petrával és Balázzsal (akik egyébként a Just Stay Natural fotópárosa, ha valakinek feltűnt, hogy ismerős az ifjú pár… 🙂 ) elég hasonló az ízlésünk, meg hát régóta is ismerjük egymást, így a közös hangot nem is kellett keresni, rögtön megvolt. Kölcsönösen lelkesedtünk egymás ötleteiért, részletről részletre haladtunk a tervezéssel. Ahogyan alakult ki a nagy nap végleges képe, egyre biztosabbak voltunk benne, hogy valami különleges kis csoda fog aznap történni. Élveztük a készülődés minden percét, bár az legelső szövegegyeztetésen már a nyitómondatok után közös sírásban törtünk ki Petrával… Aztán jót nevettünk ezen, vajon ugyanez lesz-e majd élesben is? Hát…

Lehetetlen nem elérzékenyülni, amikor a saját unokatesód adod férjhez, nem is sikerült a végsőkig tartanom magam. A szülőköszöntésnél már én is könnyeztem, de úgy gondolom, ez belefért, hiszen mégiscsak a saját keresztszüleimhez és nagymamámhoz szóltam a friss házasok nevében. A teljes szöveget egyébként nem mutattam meg nekik előre, csak részleteket, mert szerettem volna, ha ott és akkor hallják először. Utólag is úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt, és sikerült megélnünk a vendégekkel közösen a szertartás minden percét.

A helyszín a csodálatos Csákberény volt. Petrához és Balázshoz hűen a koncepció legfontosabb eleme az volt, hogy fenntartható, lelassult és természetes legyen az esküvő. Fantasztikus szolgáltató csapat dolgozott együtt ezen a napon, akiknek egytől egyig szoros kapcsolatuk van (vagy azóta lett) az ifjú párral. Mindenki kitette szívét-lelkét, hogy az utolsó, legapróbb részlet is a tökéletes helyére kerüljön. A poszt elején azt írtam, “egy nagy család”. Itt rájuk is gondoltam: aznap mi mind egy hatalmas család voltunk, együtt örültünk, együtt sírtunk.

“Egyszerűen nehéz szavakba önteni a nap, de főleg a szertartás meghittségét: mindnyájan szótlanul, elérzékenyülve öleltük körbe a párt”

írta Frida, a Frida Virágműhelye tehetséges alkotója, aki vendégként is jelen volt Petra és Balázs esküvőjén. Hatalmas örömmel tölt el, hogy a vendégek is különleges élményként tekintenek vissza a szertartásra. Hálás vagyok érte, hogy ennyire részese lehettem ennek a csodálatos napnak.

Fotó: Jágity Fanni Fotográfus
Videó: Organik Cineworks és Just Stay Natural
Dekor: Odú Event
Virágkompozíciók: Frida Virágműhelye
Virágok: Virágos Pagony
Helyszín: Csákberény, Kilroy Was Here
Desszertasztal: Egy Csipet Torta
Bútorok és kiegészítők: Dress The Day – Wedding hire, Natural Wedding Decor, Chetres, Pauza, Mezei Menyegző
Kalligráfia: Kisdió
Szertartásvezető: Littai Fanni, Mezei Menyegző
Menyasszonyi ruha: Nora Sarman
Balázs kalapja: Vecsei Millinery
Haj: Kornel Hairbert
Hajdísz: The Mama Kin
Smink: Szlameniczky Zita
Gyűrűk: Dimesso

Leave a Reply